Láthatatlan veszély a szerencsejáték-használati zavar

Bár a kóros játékszenvedély ugyanúgy az addikciók körébe sorolandó, mint az alkohol- vagy a drogfüggőség, mégis alig áll rendelkezésre országosan speciális, kifejezetten szerencsejáték-függőknek szóló terápia – hangzott el a szerencsejáték függőség tüneteiről és kezelésének lehetőségeiről tartott szakmai napon. A két szervező, a Szerencsejáték Zrt. és  az Ökumenikus Segélyszervezet már 12 éve működteti közös, „Játék határokkal” elnevezésű hiánypótló programját, mely nemcsak a szerencsejáték-függők és hozzátartozóik számára kínál segítséget, hanem nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre is. A program során az elmúlt több mint egy évtizedben 114 iskolának, 7310 diáknak tartottak prevenciós foglalkozásokat, és 2110 alkalommal kezelték az érintettek és hozzátartozóik  egyedi eseteit.

A szerencsejáték használati zavar típusait, kialakulásának okait és hosszú távú negatív hatásait fejtették ki az előadók a Debrecenben rendezett szakmai napon.  Az addikció legjobb ellenszere a megelőzés, ezért helyezték a hangsúlyt a „Játék határokkal” elnevezésű programban az alapítók a prevencióra. A Szerencsejáték Zrt., a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Humánum Kft. 2012-ben indította el a Játék határokkal elnevezésűmodellprogramját, melyben a fókusz a megelőzésen van, és emellett országosan több ponton a már kialakult zavarok kezelése és a hozzátartozóknak szánt segítségnyújtás is elérhető.

Figeczki Tamás az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa, a program szakmai vezetője azt mondta:

„A modellprogram kialakítását több tényező inspirálta: Először is az okostelefonok és az internethozzáférhetőség széleskörűvé válása megnövelte a szerencsejátékot rendszeresen játszók számát, ami különösen a fiatalok esetében fokozza a veszélyeztetettséget. Másrészt a problémás játékosok illetve hozzátartozóik, bármennyire jelentős is a számuk, nem igazán találnak speciális felkészültségű segítőhelyeket. Ezt a hiányt igyekeztünk enyhíteni az információs pontjaink létrehozásával. Fontosnak tartjuk a probléma fókuszba helyezését és a széles közvélemény számára, hogy az érintettek könnyebben juthassanak ellátásba.”

A program az évek alatt sokat formálódott, az elmúlt 12 évben  114 iskolában, 7310 diáknak tartottak prevenciós előadásokat, és 2110 alkalommal kezelték függők, illetve hozzátartozók egyéni eseteit. Hét városban (Budapest, Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Orosháza, Sopron, Szolnok) úgynevezett Információs pontokon vannak jelen, ahol bárki segítséget kérhet, ha úgy érzi, hogy rajta vagy valamely családtagján eluralkodott a játékszenvedély.

A programban nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok edukálására preventív előadások és klubfoglalkozások formájában. Faller Balázs a Segélyszervezet Módszertani munkatársa úgy fogalmazott:

„A Játék határokkal programunk – a mögöttes kutatás eredményeire támaszkodva – teljesen új szemlélettel és módszertannal közelíti meg a fiatalok edukálását. A szakemberek rendhagyó osztályfőnöki órákat és szabadidős klubfoglalkozásokat tartanak általános és középiskolákban. A tanórákon elsősorban a függőség folyamatait és a hozzátartozó viselkedésmintákat tekintik át a diákok. A klubfoglalkozások alkalmával pedig azon van a hangsúly, hogy a függőségek kialakulásával szembeni védőfaktorok közül a kulcskompetenciákat fejlesszék, mert így sokkal ellenállóbbá válnak a gyerekek a rájuk leselkedő veszélyekkel szemben.”

A szerencsejátékkal kapcsolatos problémák esetén beszélhetünk enyhe, közepesen súlyos és súlyos, illetve erős zavarról. Figyelmeztető  jel lehet, ha ha az egyén napi több órát tölt az online térben szerencsejátékkal, és a külvilágot teljesen kizárja, vagy ha a gondolatai a legtöbbet a játék körül járnak már a munka, illetve a társas kapcsolatok rovására, valamint ha a kockázatvállalása egyre merészebb és idővel tisztességtelen eszközökkel is megpróbál pénzhez jutni.

„Becslések szerint a világ felnőtt lakosságának 2-3%-át érintheti ami összességében milliós nagyságrendet jelent. A problémához gyakran társuló reménytelenség érzete miatt a túlzásba vitt szerencsejáték egyike a legsúlyosabb szuicid kockázati tényezőknek, az általános népességhez képest akár 10-15-szörösére növelve az öngyilkosság valószínűségét. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy felismerjük a probléma hátterében álló genetikai, társadalmi, családi és egyéni, pszichés jellemzőket.”

– ismertette Kapitány-Fövény Máté, klinikai pszichológus.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta előadásában azt fejtette ki, hogy milyen érzelmi jellemzők állhatnak a zavarok hátterében és mennyire növeli a függőségek kockázatát az okoseszközök láthatatlan, de erősen addiktív irányba toló működése.

„A szerencsejáték nyújtotta nyerési lehetőség folyamatos vonzást jelenthet. A jelenlegi tapasztalatok szerint az okoseszközök mindennapi használata miatt egyre fiatalabb korban jelentkezhet a szerencsejáték használati zavar.”

– hangsúlyozta a szakember.

A Szerencsejáték Zrt. a „Játék határokkal” program több mint 10 éves működtetésével is jelzi elhivatottságát abban, hogy a játék továbbra is játék maradjon és aktívan közreműködik az Ökumenikus Segélyszervezet egyedülálló preventív és támogató munkájában.

Bánkuti Beáta, a nemzeti lottótársaság jogi igazgatója azt mondta:

„Működésünk alapját a felelős játékszervezés képezi, amelyet a törvény által előírt kötelezettségen túlmutatóan végzünk. Termékeink között nincs olyan, ami magas kockázatúnak minősülne, a játékaink többsége a szenvedélybetegség kialakulásának szempontjából alacsony kockázatú. Játékosainknak rendszeresen felhívjuk a figyelmét az öntesztre, és előre beállítható költési limit lehetőségét is biztosítjuk.”

Az egyedülálló, a szerencsejáték szenvedély kezelését segítő program folytatódik, továbbra is fő célkitűzés, hogy széleskörű tájékoztatással és edukációval megakadályozzák a szerencsejátékkal kapcsolatos zavarok kialakulását illetve ha szükséges hatékonyan tudják kezelni a már kialakult függőségeket.